PL EN


Preferencje help
Widoczny [Schowaj] Abstrakt
Liczba wyników

Czasopismo

2007 | 42 | 1 |

Tytuł artykułu

Mycological monitoring in the Hungarian Biodiversity Monitoring System

Treść / Zawartość

Warianty tytułu

Języki publikacji

EN

Abstrakty

EN
The results of a mycological monitoring, carried out from 2001 until 2003 in two forest reserves (in the Bükk and the mecsek mountains) within the frame of a project of the Hungarian Biodiversity monitoring System (HBmS) aiming to monitor forest reserves and managed forests, are presented. Standard sampling method had to be developed and methods of data analysis (a so-called protocol) had to be elaborated for monitoring activities

Wydawca

-

Czasopismo

Rocznik

Tom

42

Numer

1

Opis fizyczny

p.35-58,fig.,ref.

Twórcy

autor
  • Department of Botany and Plant Production, University Kaposvar, Guba S. 40, H-7400 Kapsovar, Hungary
autor
  • Department of Botany, Faculty of Veterinary Sciences, Szent Istvan University, Rottenbiller 50, H-1077 Budapest, Hungary
autor
  • State Secretariat of Nature and Environment Protection, Ministry of Environment and Water, Fo u. 44-50, H-1011 Budapest, Hungary

Bibliografia

  • A m b r o s i P., B e r t a g n o l l i A., C o n f a l o n i e r i M., L a Po r t a N., Ma r c h e t t i F., Ma r e s i G.,
  • Mi n e r b i S., S a l v a d o r i C., Va l e n t i n o t t i R. 2002. Eight years of integrated monitoring in Alpine forest ecosystems of Trentino and South Tyrol, Italy. (In:) R. Mo s e l l o , B. Pe t r i c c i o n e , A. Ma r c h e t t o (eds). Long-term ecological research in Italian forest ecosystems. J. Limnol. 61 (1): 137–147.
  • A r n o l d s E. 1988. The changing macromycete flora in the Netherlands. Trans. Br. Mycol. Soc. 90 (3): 391–406.
  • Ar n o l d s E., K u y p e r Th. W., No o r d e l o o s M. E. 1995. Overzicht van de paddestoelen in Nederland. Nederlandse Mycologische Verenigung, Wijster.
  • Arnolds E., Veerkamp M. 1999. Gids voor de paddestoelen in het meetnet. Nederlandse Mycolo-gische Verenigung, Baarn.
  • D u d k a I. O., Me r e z h k o T. O., H a y o v a V. P. 1994. Mycological monitoring for estimation and prognosis of the situation in forest ecosystem. Ukrainian Botanical Journal 51 (6): 53–59.
  • Fe l l n e r R. 1989. Mycorrhizae-forming fungi as bioindicators of air pollution. Agriculture, Ecosystems and Environment 28: 115–120.
  • Fe l l n e r R., S o u k u p F. 1991. Mycological monitoring in the air-polluted regions of the Czech Repubic. Commun. Institute Forestalis Chechoslovaca 17: 125–137.
  • Fo d o r L. 2003. Nagygombák rendszertani, környezettani és társulástani vizsgálata a Szigetközben. PhDértekezés. (Investigation of macrofungi in Szigetköz, their taxonomy, habitat and plant associations. PhD dissertation) Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest.
  • Fo d o r L., P á l - F á m F. 2000. Comparative study on niche-substrate distribution of a lowland and a mountain hornbeam-oakwood’s mushroom communities. Lippai János – Vas Károly Tudományos Ülésszak, SZIE, Budapest.
  • H a a s H., K o s t �G. 1985. Basidiomycetenflora des Bannwaldes ��„Waldmoor-Torfstich”. �Waldschutzgebiete in Rahmen der Mitteilungen der Forstlichen Versuchs- und Forschungsanstalt. Band 3: 105–123.
  • H ø i l a n d K., B e n d i k s e n E. 1996. Biodiversity of wood-inhabiting fungi in a boreal coniferous forest in Sør-Trøndelag County, central Norway. Nordic Journal of Botany 16: 643–659.
  • K á r á s z I., S u b a J. 1982. A bükki „Őserdő” cönológiai és florisztikai viszonyai. Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 8: 85–91.
  • Kost G., Haas H. 1989. Die Pilzflora von Bannwäldern in Baden-Würtenberg. Waldschutzgebiete im Rahmen der Mitteilungen der Forstlichen Versuchs- und Forschunganstalt. Band 4: 9–182.
  • Krieglsteiner G. J. 1982. Die Makromyzeten des Bannwaldes „Steinhäusle”. Waldschutzgebiete in Rahmen der Mitteilungen der Forstlichen Versuchs- und Forschungsanstalt. Band 2: 77–88.
  • K r i e g l s t e i n e r G. J. 1991-1993. Verbreitungsatlas der Großpilze Deutschlands. Band 1–2. Ulmer Verlag, Stuttgart.
  • Ławr y n o w i c z M. 2001. Macromycetes of the oak forests in the Jurassic Landscape Park (CzestochowaUpland) – monitoring studies. Acta Mycologica 36 (1): 81–110.
  • Ł a w r y n o w i c z M., K a ł u c k a I., S u m o r o k B. 2001. Macromycetes of oak forests in the Lagiewnicki Forest (Central Poland) – monitoring studies. Acta Mycologica 36 (2): 303–326.
  • Li s i e w s k a M., Po l c z y n s k a M. 1998. Changes in macromycetes of oak-hornbeam forest in the De-bina reserve (Northern Wielkopolska). Acta Mycologica 33 (2): 191–230.
  • Ma g u r r a n A. E. 1988. Ecological diversity and its measurement. Croom Helm, New South Wales.
  • Matheis W. 1985. Die Discomyceten des Bannwaldes „Waldmoor-Torfstich”. Waldschutzgebiete in Rahmen der Mitteilungen der Forstlichen Versuchs- und Forschungsanstalt. Band 3: 125–136.
  • Moser M. 1983. Die Röhrlinge und Blätterpilze (Polyporales, Boletales, Agaricales, Russulales). Kleine Kryptogamenflora. II b/2. Basidiomyceten 2. VEB G. Fischer Verl. Jena.
  • P á l - F á m F. 1999. A nagygombák monitorozására kidolgozott próbaterv eredményei a Mecsek hegység két élőhelyén. Kézirat. KvVM, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. (Results of the test plan tomonitor macrofungi in two habitats of the Mecsek Mts. Report for the Authority for Nature Conservation.)
  • P á l -F á m F. 2001a. A Mecsek hegység nagygombái (és néhány mikrogomba), fungisztikai, ökológiai és cönológiai vizsgálatok. PhD értekezés. (Macrofungi of the Mecsek Mts. (and a few microfungi). Fungistical, ecological and coenological investigations. PhD dissertation.) Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar, Budapest.
  • P á l -F á m F. 2001b. Nagygomba cönológiai módszerek. Irodalmi összefoglaló. (Review of methods used in macrofungal coenology.) Botanikai Közlemények 88 (1–2): 145–172.
  • Po d a n i J. 2001. SYN-TAX 2000. Computer programs for data analysis in ecology and systematics. Us-ers’ manual. Scientia, Budapest.
  • Re n v a l l P. 1995. Community structure and dinamics of wood-rotting basidiomycetes on decomposing conifer trunks in northern Finland. Karstenia 35: 1–51.
  • Re n v a l l P., Re n v a l l T., N i e m e l ä T. 1991. Basidiomycetes at the timberline in Lapland. 1–2. Karstenia 31 (1): 1–28.
  • Ri m ó c z i I., S i l l e r I., Va s a s G., Al b e r t L., Ve t t e r J., B r a t e k Z. 1999. Magyarország nagygom-báinak javasolt Vörös Listája. (Provisional Red List of macrofungi in Hungary.) Clusiana Mikológiai Közlemények 38 (1–3): 107–132.
  • Ri m ó c z i I., P á l - F á m F. 1999. Javaslat a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer kidolgozásához (átdolgozás). Kézirat. KvVM, Természetvédelmi Hivatal, Budapest. [Proposal for the elaboration of the National Biodiversity Monitoring System (second revision). Submitted to the Authority for Nature Conservation.]
  • Ri m ó c z i I., P á l - F á m F., S i l l e r I., J a k u c s E., Va s a s G. 2000. Javaslat a nagygombák monitoro-zásának mintavételi módszereire a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszerben. (3. változat) Kézirat, KvVM Természetvédelmi Hivatal. [Proposal for the elaboration of the „Macrofungi” component of the National Biodiversity Monitoring System (third revision). Submitted to the Authority for Nature Conservation.]
  • S i l l e r I. 1986. Xilofág nagygombák cönológiai vizsgálata rezervátum és gazdasági bükkös állományokban. (Phytocoenological test of macrofungi in reservation and beech-wood cultivation.) Clusiana Mikológiai Közlemények 1986 (2–3): 95–115.
  • S i l l e r I. 1999. Ritka nagygombafajok a Kékes Észak erdőrezervátumban 1. (Rare macrofungi in the Kékes North forest reserve in the Mátra Mts., Hungary I.) Clusiana Mikológiai Közlemények 38 (1–3): 11–24.
  • S i l l e r I. 2004. Hazai montán bükkös erdőrezervátumok (Mátra: Kékes Észak, Bükk: Őserdő) nagy-gombái. PhD értekezés. [Macrofungi of montane beech forest reserves (Mátra Mountains: Kékes Észak, Bükk Mountains: Őserdő). PhD dissertation.] Szent István Egyetem, Kertészettudományi Kar Budapest.
  • S i l l e r I., Tu r c s á n y i G., Ma g l ó c z k y Zs., C z á j l i k P. 2002. Lignicolous macrofungi of the Kékes North Forest Reserve in the Mátra Mountains, Hungary. Acta Microbiologica et Immunologica 49 (2–3): 193–205.
  • S i l l e r I., Ma g l ó c z k y Zs. 2002. Mikológiai vizsgálatok módszerei. (In:) F. H o r v á t h , A. B o r h i d i (szerk.): Az erdőrezervátum-kutatás célja, koncepciója és módszerei. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 8. (Methods of mycological investigations. (In:) F. H o r v á t h ,
  • A. B o r h i d i (eds). Aims, conceptions and methods of forest reserve investigations. Természet-BÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. 182–202.
  • S i l l e r I., P á l - F á m F., Fo d o r L. 2004. Erdők állapotváltozásának nyomon követése nagygombák seg-ítségével. (Macrofungi as indicators of forest regeneration and forest developmental processes.) Természetvédelmi Közlemények 11: 185–194.
  • S k i r g i e ł ł o A. 1998. Macromycetes of oak-hornbeam forests in the Bialowieza National Park – moni-toring studies. Acta Mycologica 33 (2): 171–189.
  • S o d e r m a n G. (ed.) 1998. Master plan for monitoring biodiversity in Estonia. Environmental Informa-tion Centre, Tallin. PHARE
  • S t o k l a n d J. N. 2001. The coarse woody debris profile: an archive of recent forest history and an impor-tant biodiversity indicator. Ecological Bulletins 49: 71–84.
  • T ó t h m é r é s z B. 1993. NuCoSA 1.0: Number Cruncher for Community Studies and other Ecological Applications. Abstracta Botanica 7: 283–287.
  • T ó t h m é r é s z B. 1997. Diverzitási rendezések. (Diversity orderings.) Scientia, Budapest.
  • Tr e c z k e r K., S z a b ó I. 2002. Farontó gombák a Ropolyi erdőrezervátumban. (Wood decay fungi from the forest reserve of Ropoly.) Clusiana Mikológiai Közlemények 41 (2–3): 67–94.
  • Veerkamp M., Kuyper T. W. 1993. Mycological investigations in forest reserves in the Netherlands. (In:) M. E. A.B r o e k m e y e r , W. Vo s , H. K o o p (eds). European forest reserves. Proceedings of the European forest reserves workshop, 6–8 May 1992, Wageningen: 127–143.
  • W h i t t a k e r R. H. 1970. Communities and ecosystems. 1st ed. Macmillan, New York.
  • Winterhoff W. 1989. Die Bedeutung der baden-würtenbergischen Bannwälder für den Pilzartenschutz. Waldschutzgebiete in Rahmen der Mitteilungen der Forstlichen Versuchs- und Forschungsanstalt.Band 4: 183–190.
  • Wo j e w o d a W., H e i n r i c h Z., K o m o r o w s k a H. 1999. Macromycetes of oak-lime-hornbeam woods in the Niepołomice Forest near Kraków (S Poland) – monitoring studies. Acta Mycologica 34 (2): 201–266.

Typ dokumentu

Bibliografia

Identyfikatory

Identyfikator YADDA

bwmeta1.element.agro-77d8a83c-0cea-43d7-9a8a-09856c18f40f
JavaScript jest wyłączony w Twojej przeglądarce internetowej. Włącz go, a następnie odśwież stronę, aby móc w pełni z niej korzystać.