Effect of farm size changes of Hungarian beef cattle sector on profitability, with special regard to Hugarian native species

• Autorzy: Meszaros K.

Warianty tytułu

PL

Efekty zmian wielkości gospodarstw specjalizujących się w chowie bydła na Węgrzech na ich rentowność, ze szczególnym uwzględnieniem chowu rodzimych ras węgierskich

• Języki publikacji: EN

Abstrakty

EN

The Farm Accountancy Data Network has introduced in Hungary, like other European countries. This index uses the European Size Units (ESU) to classify the size of farm in terms according to the standard gross margin. This unit is used in the cultivation of plants as well as in animal husbandry. The aim of this study is to determine the ESU farm sizes in case of native species in the Hungarian beef cattle sector, like the Hungarian grey cattle and Hungarian buffalo. Farm sizes where independent farming is able were same determined in case of this two species. Over this size the farm can produce profit.

PL

Celem pracy było wyodrębnienie żywotnej ekonomicznie wielkości gospodarstwa (mierzonej w ESU) specjalizującego się w chowie bydła rodzimych ras węgierskich.

• Wydawca: -
• Czasopismo: Roczniki Naukowe Stowarzyszenia Ekonomistów Rolnictwa i Agrobiznesu
• Rocznik: 2010
• Tom: 12
• Numer: 6
• Opis fizyczny: p.122-125,fig.,ref.

Twórcy

autor

Meszaros K.

• Faculty of Economics and Social Sciences, Szent Istvan University, Pater K. u. 1., 2100 Godollo, Hungary

Bibliografia

• Bodo I. 2007: A magyar szürke szarvasmarha tenyésztésének, tartásának szabályai. AMC Kht., Budapest.
• Comunity Commuttee for the Farm Accountancy. 2007: Brussels, European Comission Directorate-General for Agriculture and Rural Develpoment, [www.ec.europa.eu/agriculture/rica/methodologyt_en.cfm#dotfoo].
• Goraj L., Manko S., Osuch D., Pionka R. 2008: Standards results of agricultural holding sin the year. Warsaw. [www.fadn.pl/mediacatalog/documents/wynikistandardowe_2008_eng.pdf].
• Illes B.C. 199S: A novénytermesztési ágazatok fedezeti ш hozzájárulás kalkulációi. [In:] Okológiai mezogazdasági tanácsadó (eds. J. Kotschi, J. Ángyán). 8. fejezet: Okonómia, p 1-2.
• Keszthelyi S. 2009: A tesztüzemi rendszer bemutatása. Agrárgazdasági és Kutató Intézet. [www.aki.gov.hu/ publication/a_tesztuzemi_rendszer_bemutatasa/1].
• Kovács S. 2010: Szabolcs Kovács the leader of „Zöldvolnal” Agricultural Enterprise in Hungary. Interview.
• Kovács-Mesterházy S. 2009: Kisgazdaság és az extenzív húsmarhatartás. Kistermelok Lapja, no 12.
• Laczka E. 2008: Magyarország mezogazdasága. Gazdaságtipológia. Budapest. [www.air.gov.hu/letoltes/200812/ momg07.pdf].
• Magyar Bivalytenyésztok Egyesülete. 2009: A magyar házibivaly tenyésztési programja Internal dokumentum.
• Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztok Egyesülete (MSZTE). 2008: Termékleírás: Magyar szürkemarha hús olta-lom alatt álló földrajzi jelzés.[wwwfvm.gov.hu/doc/upload/200904/magyar_szurkemarha_hus_termekleiras.pdf].
• MARD: Ministry of Agriculture and Rural Ddevelopment decrees: 82/200S (IX.1S.), 30/2006 (IV.12.), 29/2007 (IV.20.), 42/2008 (IV.4.), 18. S0/2008 (IV. 24.), 93/2008 (VII.24), 107/2008 (VIII. 27.), 21. 61/2009 (V.14).
• Motika D. 200S: A húsmarhatenyésztés gyakorlata, Debrecen, Gazda Kiadó, p. 11-36.
• Petro T. 2010: Az extenzív húsmarhatartás elönyei és lehetoségei Magyarországon. [www.atk.hu/szaktanacsadas/ aktual/Petro_j an.html].
• Posta L., Furjész I.. 2009: Az 0konómiai üzemméret a megújuló magyar agrárrendszerben. [www.avacon-gress.net/ava2005/presentations/vallalatgazdasagtan_2/4.pdf].
• Schandl J. 1962: Szarvasmarha tenyésztés. Függelék: A bivaly tenyésztése. Budapest, Mezögazdasagi Kiadó, p. 435-441.
• Stefler J., Hollo I., Iváncsics J., Dohy J., Boda I., Bodo I., Nagy N. 1995: Horn P. Állattenyésztés 1., Szarvasmarha, juh, ló. Budapest, Mezögazda Kiadó, p. 2S8-289.
• 1257/1999 EK decree, 19. paragraph.